A fast fashionnak (gyors divat) köszönhetően megnőtt a megtermelt és kidobott ruhák mennyisége.
A „fast fashion” – az új divatáru nagyon alacsony áron történő folyamatos gyártását jelenti.

A környezetre gyakorolt hatások kezelése érdekében az EU csökkenteni szeretné a textilhulladékot, és növelné a textilek életciklusát és újra hasznosítását.

Vízszennyezés

A textilgyártás a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a globális vízszennyezés mintegy 20%-áért felelős.

A szintetikus anyagok mosása révén a becslések szerint évi 0,5 millió tonna mikroszál kerül az óceánokba.

Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerláncba.

A textíliákból a mikroműanyagok nagy része az első néhány mosás során szabadul fel. A fast fashion a tömeggyártáson, az alacsony árakon és a nagy eladási mennyiségen alapul, ami sok első mosást jelent.

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

Becslések szerint a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért – ez több, mint a nemzetközi repülőjáratok és a tengeri szállítás együttesen. Az EU-ban 2020-ban történt textilvásárlások személyenként körülbelül 270kg CO2-kibocsátást eredményeztek.

Textilhulladék a hulladéklerakókban

Az is megváltozott, ahogyan az emberek megszabadulnak a felesleges ruháktól, mivel azokat inkább kidobják, mintsem eladományozzák. A használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra új ruhákká, mivel csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik a ruhák új szálakká történő újrahasznosítását.

Az európaiak évente közel 26 kg textilt vásárolnak és körülbelül 11 kg-ot dobnak ki. A használt ruhák exportálhatók az EU-n kívülre, de többnyire (87%) elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el azokat.

A fast fashion térnyerése döntő szerepet játszott a fogyasztás növekedésében, részben a közösségi média miatt, és mert az iparág a korábbinál gyorsabban és több fogyasztóhoz juttatta el a divattrendeket.

A probléma megoldását célzó új stratégiák közé tartozik a ruhakölcsönzés új üzleti modelljének kidolgozása, a termékek olyan tervezése, díszitése amely megkönnyíti az újrahasználatot és az újrahasznosítást (körkörös divat), a fogyasztók meggyőzése arról, hogy kevesebb és jobb ez által tartós használható minőségű ruhát vásároljanak (lassú divat), valamint fenntarthatóbb textil díszítési megoldások választása felé terelni a fogyasztókat.

A fast fasion előnyben részesítő gyártók olyan textil díszítési megoldásokat alkalmaznak, melyek „támogatják” a gyors fogyasztást, azaz ha másért nem, de az elkopás és elhasználódás miatt legyen újravásárlási oka a fogyasztónak.

Ezt jól kiszolgálják az olcsó és egyben jelentős környezetterhelő megoldások, mint a festékekkel történő díszítés (pl. szitanyomás, digitális nyomtatás, hőszublimációs eljárás, mivel mindegyik esetében vegyi anyagokat juttatnak be a textilek szálai közé, melyek a használat során oldódnak ki.

Ezzel egyrészt a viselőjének okozhatnak egészségügyi károsodást (pl. bőrirritáció) másrészt a mosás során belekerülnek a szennyvizekbe, végső soron szennyezik a környezetet.

Ezzel szemben a hímzés

• nem kopik – használati ideje megegyezik a textiltermékkel,
• tisztítása során festék nem oldódhat ki nem szennyezi a vizet és a környezetet
• nincs benne vegyi anyag, így nem okozhat bőr irritációt, allergiát vagy más egészségügyi károsodást
• az elkészítése során nincs veszélyes hulladék maradvány, mint pl. a festék felhasználással járó eljárások során

Ennek szemléltetésére a 3R, azaz Reduce, Reuse, Recycle koncepcióján keresztül követhető végig, hogyan is járul hozzá a hímzés és a hímzett termékek a környezetszennyezés visszaszorítására és mitől lesz fenntartható, különösképpen a gépi hímzés.

Reduce, vagyis csökkentsd a fogyasztást. A hímzett termékek egy cég életében költséghatékonyabbak, mindazonáltal, hogy csökken az új vásárlások száma, amelyet céges munkaruházatra, vagy textiltermékekre fordítanak, ugyanis a hímzés élettartama megegyezik a termék kihordási idejével. Tehát olyan ok a hímzés esetén nem merül fel, hogy a minta kikopna, vagy romlana a minősége a többszöri mosástól, vasalástól vagy egyáltalán a használattól.

Reuse, avagy használd újra! Ahogyan a fentebb említettek is mutatják, a hímzett termékek ékes példája ennek a fogalomnak, ugyanis egy tartós textilipari technológiáról van szó, amely minden tekintetben megfelel ennek az elvnek.

Recycle, vagyis használd, hasznosítsd újra. Ebben a tekintetben talán az egyik legkézenfekvőbb tulajdonsága a hímzésnek, hogy felhasználható például szakadt, sérült ruhadarabok feljavítására oly módon, hogy hímzett felvarrókat, felvasalható emblémákat, figurákat helyezünk a problémás területre, így felújítva azon darabokat, amelyek kidobásra kerültek volna. Hasonló a helyzet azoknál a ruháknál, amelyek már régiek, kevésbé divatosak, viszont hímzés mintákkal ezek is egyedivé, újra trendivé tehetők.